Amióta szingli vagyok, az ismerőseim nagyrésze azzal van elfoglalva, hogy miért nincs 11 hónapja senkim, hiszen simán találhatnék. Nem azzal szeretnék ebben a bejegyzésben foglalkozni, hogy ennek az indokait tárgyalom vagy magyarázom. Viszont felvetett bennem egy kérdést, amelyen mostanában nagyon sokat gondolkodom: Vajon melyek a fontosabbak: a külső vagy belső tulajdonságok egy párkapcsolat szempontjából? Erre a kérdésre legtöbben - véleményem szerint, felszínesen - rávágják, hogy a belső, őket nem érdekli a külső. 

De mi van, ha azt mondom, egyformán fontosak? Érvelnék. 

Először is, eléggé klisé, amit most írni fogok, de így van. A jó külső megfog, de nem mindegy, mi van mögötte.

Ám számomra fontos az is, hogy egy olyan külsejű embert válasszak, akinek a megjelenése is vonz. Hiszen gondolj csak bele, elég csúnya hasonlat lesz, de te megvennél egy olyan lakást, ami nem tetszik? Jó, persze, tudom, kissé furcsa egy embert egy házhoz hasonlítani, de én úgy érzem, van benne valami. 

Viszont. Hiába van valakinek tökéletes külseje, lehet ő Ken barbie is, nem ájulok el tőle, ha mellette egy bunkóköcsögparaszt. Pontosan ide illik a nagyszerű Halott pénz idézet: "Mennyi szép lány, mennyi fiú, akit nem veszel észre, mert nem veszed észre, hogy a külső belső nélkül nem sok, smárolni lehet de, az nem csók. Szeresd azt, aki valamivel megfog, a szexben az ölelés a legjobb." Nagyon eltalálták a lényeget.

Úgy gondolom, hogy jó belső nélkül, minden veszve van. Persze, emberek vagyunk, mindenkinek lehetnek hibái, és senki sem tökéletes és nem is kell, nem is várom ezt. De alapvetően törekedni kell arra, hogy minél jobb emberré tudjunk válni. 

Beszélek itt összevissza, de tényleg nem tudom eldönteni, hogy melyiket helyezném előre. Írnám, hogy a belsőt, mert mégiscsak azon múlik sok minden, és arról "tehet" úgymond egy ember, de tudom, hogyha nincs meg a vonzalom, nem állok úgy a kapcsolathoz sem, és automatikusan barátzónába sorolom a srácot. Rákontrázzak most akkor az előző gondolatmenetemmel, miszerint belső nélkül meg a külső sem számít?

Nos, azt hiszem, inkább ezt a kis rövid eszmefutást lezárom azzal, hogy elmondom, pontosabban mi is számít nekem. 

Konkrét elvárásaim nincsenek a külsőt illetően, nem érdekel, hogy barna, kék vagy zöld szeme van-e, milyen a haja, de legyen igényes. Igenis törődjön magával, attól még, hogy férfi, igenis számít az, hogy ápolt-e vagy sem. Egyáltalán nem baj az, ha ad magára, sőt... jó, persze, természetesen ebben is meg kell találni a hangsúlyt.

Számomra a legfontosabb belső tulajdonságok, hogy legyen intelligens, őszinte. Ha kell, tudjak vele szórakozni, mintha kisgyerekek lennénk, de legyen meg benne a kellő komolyság is. Meg tudjam beszélni vele a dolgaimat, álljon mellettem akkor is, ha a legboldogabb vagyok, és akkor is, amikor a legszomorúbb. És persze szeressük egymást. 

Ti mit gondoltok, melyik tulajdonság a fontosabb? Számotokra melyek a legfontosabb külső, illetve belső jegyek?